1. fejezet

Harry felkelt a luxushotelben, ahol megszállt Niallel, Louival, Liammel és Zaynnel együtt. Londonban voltak, és annyi tennivalójuk volt ezen a napon, hogy nem volt idő lustálkodásra. Fél tizenegykor kezdődött egy fotózás, pontban délkor ebéd a hotelben, délután pedig találkozniuk kellett egy designerrel, aki "át fogja alakítani" őket - ami Harry szerint nem volt túl szükséges, de nem is ő akarta az egészet, ígyhát nem szólt bele. Viszont az életükben ez csak egy átlagos nap, amin a teendőik képzeletbeli listájának vége szinte láthatatlan volt.
Harry felébredt a fél kilences ébresztőre, ahogy Louis, Niall, Zayn és Liam is tett, viszont Liam nem volt hajlandó rá. Mindannyian azon gondolkoztak, milyen szórakoztató módon kéne felébreszteni - természetesen Louis ugrott a srácra elsőként, ám ez nem volt túl jó ötlet, mivel ennek következtében Loui megütötte magát, viszont Liam továbbra sem kelt fel.
Amíg az ötödik srác próbált erőt venni magán az ébredéshez, a többiek tovább készülődtek.
- Szabad a zuhany - jelentette be Harry, mire felmerült a kérdés, ki legyen a következő.
Louis már túl volt a zuhanyzáson, úgyhogy Zayn csak sunyin mosolygott Niall felé, és egyazon pillanatban kezdtek a fürdő felé rohanni. Amikor Liam, Harry és Louis észrevették, hogy már szinte betörik az ajtót, hirtelen kikerült a győztes. Niall diadalittasan csapta be maga után a fürdőszoba szóban forgó ajtaját.

A fiúk megreggeliztek, majd elindultak a fotózásra. Izgatottak voltak, egy teljes órán át "táncoltak" a kamerák előtt a hangos zenére. Délre visszaértek a hotelbe, és elindultak enni. Az ebéd szintén érdekesen telt, a legkülönlegesebb ételeket próbálták ki, közben azon versengtek, ki fejezi be hamarabb az étkezést - a bíró természetesen Niall volt, Liam pedig az egészet lekamerázta. A versenyt pedig Louis nyerte, aki hasát fájlalva indult a designerrel való találkozásra.
A srácok teljesen meg voltak elégedve az új külsejükkel - Harry sosem bírta megállni egy tükör láttán, hogy ne szólna, hogy egy "igazi isten néz vissza rá".
Visszafelé úton úgy döntöttek, mivel még nem volt túl késő, hogy sétálnak egyet London belvárosi utcáin.


Miután fizettek a kávézóban, ahova egy órára beültek, és gyalog indultak el az utcán, amikor Zayn egy lányba ütközött, aki annyi idős lehetett, mint ők.
- Áá - szólt a lány, akit a fiú véletlen arrébb lökött, de szerencsére két barátja elkapta, mielőtt elesett volna.
Az öt fiú meglepetten nézett, Zayn pedig folytatta:
- Ne haragudj, nem vettelek észre.
A barna, hullámos hajú lány barátnői felnéztek, majd megakadt a tekintetük a bandán.
- Dehát... ők... - kezdte az egyik, majd a másik fejezte be.
- ... A One Direction!
A két lány pulzusa magasba szökött, teljes extázisba jöttek.
- A One micsoda? - kérdezte a középen álló, barna hajú lány.
- Dehát tudod, kik ők, megállás nélkül róluk beszélünk neked! - kapott választ.
- Ah, tényleg... - mondta, és hangja arra engedett következtetni, hogy halványan emlékszik. - És akkor mi van?
A fiúk meglepettnek tűntek. "És akkor mi van?" - ilyet se hallottak még lány szájából, akivel épp egymásba ütköznek. Döbbenten néztek egymásra.
- Azt ne mondd, hogy nem emlékszel rájuk! - vonta kérdőre a barna lányt egyik barátnője.
- Én... én... - kereste a szavakat, de nem tudott mit mondani.
A fiúk szó nélkül nézték végig a jelenetet, ami előttük történt, de Harry zavart volt. Lefagyott, amikor felfigyeltek rá, vagy inkább amikor ő vette észre. Olyan érzése volt, mintha már ismerné a barna hajú lányt. Ami számára lehetetlen volt, mert azt gondolta, hogy ha találkozott volna már vele, biztos emlékezne rá. De azok a szemek, az a haj, az az arc, mind olyan ismerős volt neki! De sajnos nem tudta az archoz társítani a nevet is.
- Legalább a nevekre emlékszel, nem? - kérdezte a másik barát.
-Ömm... Louis.... Harry... Ni... Niall... Liam és Zayn! - válaszolta büszkén mosolyogva.
Titokban a lány látta a posztert a fiúk mögött, a kávézó ablakában, ami az egyik koncertjükről szólt, és sikeresen leolvasta a neveket. Megkönnyebbült, amikor a barátai mit sem sejtve gratuláltak a lánynak, hogy végre valamit tanult tőlük - viszont Niall észre vette a plakátot, és rájött, a lány nem is tudja neveiket.
Ezután a barna hajú lány barátai megkérték a fiúkat, hogy adjanak autogramot, és fotózkodjanak velük.Liam a kevésbé érdeklődő, karba tett kezekkel barátaira váró lányra mosolygott.
- Mi van veled? Nem szeretnél egy autogramot? Vagy egy fotót?
- Nem gondolod, hogy akkor ott állnék a többiek mellett és éppen azokra várnék, nem itt ácsorognék? - válaszolta a lány arrogáns hangnemben.
- Lehet, hogy csak  nem mertél odaállni.
A lány nem törődött a válasszal, várta a barátait. Miután azok végeztek, indulásra készülődött:
- Oké, csajok, menjünk, mert még van dolgom... Viszlát, "One Direction" - mondta gúnyosan mosolyogva, majd elsétált.
- Várj - kiáltotta hirtelen Harry. Hogyne! Már tudja! Hogy is felejthette el!
- Mi az? - fordult vissza a barna hajú lány.
- Caileigh? Te vagy az? Várj.. igen, te vagy! - mondta a srác homlokát ráncolva, komolyan. - De te emlékszel rám?
A lány meglepődött, összevont szemöldökkel, oldalra hajtott fejjel nézett Harry felé. Pont úgy, ahogy kiskorában tette - gondolta Harry.
- Ne haragudj, szerintem valakivel összetévesztettél. Nem ismerlek - válaszolt, mielőtt elment volna, majdhogy elfutott a barátaival.

A fiúk pár másodpercig csak álltak, és összeszedték gondolataikat.
- Hűha! - mondta Zayn még mindig döbbenten. Nem mindennap találkoznak ilyesmivel a srácok!
- Nem volt időm elkérni a telefonszámát - csettintett dühösen Louis.
- Ne aggódj, mindannyian tudjuk, hogy úgyse adta volna meg neked - szólt Harry.
- De! Ez nem volt szép srácok! Te meg Harry bedobtátok a "te vagy az? emlékszel rám?" dumát...
Mindenki felnevetett, kivéve Harryt. Amikor észrevették, hirtelen abbahagyták, és a fiúra néztek.
- Srácok.. tudjátok, meséltem nektek arról a visszatérő álomról, ami kiskoromban mindig előjött...
A fiúk bólintottak, Harry pedig felemelte a hangját, és tisztán folytatta:
- Ő volt az. Caileigh.

Az első fejezet vége:) Hagyjatok kommenteket!:D 
Shanice xx